Átvertél, nem erre szerződtünk

Szerződni? Miként kerül ide a szerződés? Meredek ha az mondom, naponta kötsz úgy kölcsönös szerződéseket, hogy nem is tudsz róla? Elvállalsz egy munkát, alkalmazol egy embert, baráti, párkapcsolatba lépsz stb. ennek vannak formális papír alapú szerződései, amiket jó esetben elolvasol és aláírással igazolod, elfogadtad a feltételeket, vagy íratlan ki nem mondott de tudott szabályai. Valamint a tudat figyelme előle elrejtett érzelem alapúak, a változást az utóbbiak viselik nehezebben.

Vajon a cégek átszervezése, a nagy szerelmek és ígéretes barátságok miért fulladnak az esetek 2/3 ában kudarcba és megy pocsékba a befektetett rengeteg idő, energia, pénz? Miként jön létre, hogy az alkalmazottak egy jelentős része, feláll és beadja a felmondását, vagy egyik pillanatról a másikra lépnek ki emberke egymás életéből?  Legegyszerűbb magyarázat, hogy nem illettek oda és leszállították őket a „buszról”.

Szeretnék egy másik szempontból ránézni a kérdésre. 

Tételezzük, fel hogy minden alkalmazás vagy kapcsolódás elkerülhetetlen része, hogy érzelmi téren is szerződést kötünk egymással. Ezek a szerződések feltételeit az adott pillanatban bennünk működő játszmák szabályinak megfelelve alakítjuk.

A cégvezetőktől gyakran hallom, hogy nem a feladatra megfelelő embert keresik csupán, hanem a csapatba illő „jó embert” és a feladatba pedig beletanul. Baráti és párkapcsolati oldalról pedig ott a szükségem van rá, nélküle nem vagyok egész sodró szenvedélyes érzése. 

Kockázatos terepre téved itt a psziché, mert nagy teret enged a rejtett motivációknak, hogy apró betűs részeket adjanak titokban hozzá a megállapodásokhoz.

Lássunk  konkrétumot, az érthetőség kedvéért.

Mikor a tulajdonos, vezető, HR-es úgy is alkalmaz embereket (megjegyzem teljesen jószándékúan és minden tudatosság nélkül), hogy a feladat mellé önmagát is szeretné megerősíteni, egyensúlyba hozni. Vagyis érzelmileg van szüksége arra az emberre. Itt többnyire, egy kiszolgáltatott, megfelelés, teljesítmény kényszeres embert hoz be, kin segíteni próbál, aki majd ezért hálásan és megfeszítve dolgozik neki. Ez az érzelmi szerződés sokkal erősebb mint a feladatra szóló papír. A munkavállalói oldalról jön a másik 50%, vagyis olyan cégekhez és vezetőkhöz szerződik előszeretettel, ahol és akikkel saját érzelmi instabilitását egyensúlyba tarthatja, ezért bele is lép önként, kérés nélkül a megfelelés és a teljesítmény kényszer fárasztó mókuskerekébe. 

Nagyon hasonló a barát és párkapcsolati dinamika, ott is van egy nem transzparens tudattalan érzelmi motiváció, ami tulajdonképpen a vonzalom valódi alapja. Létrejön az egymásnak való megfelelés és a teljesítmény kényszer szorongató érzése, valamint a kölcsönös nem tudatos egymás érzései általi önmegerősítés. (Kívülről személve kísértetiesen hasonlít a szerelemhez ez az állapot és nagyon nehezen lehet különbséget tenni, a legbiztosabb eltérés, hogy míg a szerelemben létezik minimális önreflexió, tehát a felek képesek meglátni saját túlkapásaikat és ezért bocsánatot kérni, alkalmazkodni, addig a rejtett szerződésekben nincs önmagára rálátás a felekben, csak a másik számonkérése és annak követelése, hogy a szerződést tartsa be.)

Létre jön egy érzelmi egymásra utaltság, ennek mentén pedig egy felnőtt - gyermek szerepkapcsolódás. Addig minden flottul működik, míg mindkét fél ebben a fejlődési állapotban marad, viszont az életben elkerülhetetlen, hogy egyikük megpróbáljon előrébb lépni. Minden esetben ez egy szükségszerű alap követelmény, hogy létrejöjjön az egyenlőtlen ám de erősen függő viszony és mindkét félben felszínre jöhessen a múlt szégyene, félelme, dühe ...

Lássuk a variációkat:

Ha a munkás lép előre, beindul egy folyamatos ellenszegülés, vádaskodás, lázadozás a főnök irányába és elkerülhetetlenül szakításba torkollik az út, viszont ha a tulajdonos lép előre, akkor ott csapat építés, szervezet fejlesztés lesz az tuti.

Innen érdekes a játék, az esetek többségében előveszik a papír alapú szerződéseket és különböző személyiség tesztekkel felmérik a személyzetet, majd papíron új struktúrát adnak, nagyon gyorsan oda kerülnek, hogy megjelennek a sértett emberek, feszültségek, manipulációk, lázadás és ellenállás. Papíron minden klappol, egyszerűen működne, mégsem kell életre sehogysem. A cég belekerül egy kimondatlan, sodró, fojtogató sértettségtől átitatott légkörbe, ahol folyamatosan „terápiás” beszélgetéseket folytatnak megbújva a kávé szünetekben. Hol akad el az átalakulás? A rejtett szerződéseknél, nem írták ezeket újra. Nem lett végig kisérve, minden szereplő játszmában felnőtté válása. Így egy részről érthető és jogos is a harag, hiszen az eredeti szerződés nem erről szólt. 

Baráti és párkapcsolatokban is hasonlóan jön létre. A nagy kémia, szerelem, batárság alapja az érzelmi függőség, hogy szükségük van egymásra a feleknek az öntudatlan játszmájuk létrehozásához, ez egy szenvedés történet, aminek a célja, hogy a fájdalmat okozó rejtett működést el lehessen végre hagyni. Vagyis, kínozzuk meg már annyira egymást, hogy többet senkivel ne kelljen kínlódnunk. Végtelenül leegyszerűsítve kb így így néz ki. Itt is a probléma ott kezdődik igazán, mikor az egyik fél fejlődik és változtatni szeretne a szabályokon ott jön a sértettség. 

Sarkalatos kérdés: Milyen szerződéseket kötnénk tudat alatt? Mik a háttér érzelmi motivációink? Mert ezek ismerete mellett, tudnánk elkerülni az érzelmi apró betűs részek beíródását a történeteinkbe. Így, pedig sokkal tisztább és a változást jobban viselő, egyűt fejlődő kapcsolódások jöhetnek létre, ami mind cégnek mind baráti, párkapcsolatoknak előnyére válik.